Önnek nem kell mást tennie, mint elküldeni nekünk a fordítandó szöveget, és - nyitvatartási időben - egy órán belül elkészítjük az ajánlatunkat! Ezt legkönnyebben, az ajánlatkérés menüpont alatt teheti meg. Az angol fordítást, a megrendeléstől számítva akár 1 napon belül a kezében tarthatja, és biztonsággal használhatja.
Az angol fordítást végző kollégáink munkájuk során arra törekednek, hogy a fordítás a felhasználás céljának legmegfelelőbb megfogalmazásban készüljön el. Ebben a több éves fordítói tapasztalat, és az angol nyelv elmélyült ismerete segíti őket.
Az angol-magyar ill. magyar-angol fordítás díja: 2,10 Ft/ karakter
Az angol nyelv az Indoeurópai nyelvcsaládba, azon belül is a germán nyelvek közé tartozik. Világnyelv, a Föld leggyakrabban használt nyelveinek egyike, bár lehetséges, hogy a latin nyelvekhez hasonlóan több nyelvre tagolódott, azonban a médiában használt angol nyelv terjedése valószínűsíthetően elvezet egyetlen beszélt változat megjelenéséhez.
Az angol nyelv nyelvtanát tekintve lényegesen eltér a magyartól, hiszen az angol izoláló, míg a magyar ragozó nyelv. Vélhetően ennek a következménye az, hogy számos magyarnak nehézséget okoz ezen nyelv megtanulása, értelmezése. Hazánkban az angol–magyar fordítás, illetve a magyar–angol fordítás a leggyakoribb, hiszen a technológiai újítások, a világ hírei, a külföldi felfedezések és találmányok angol nyelven érkeznek hazánkba.
Magyarországon és világszerte egyaránt a leggyakoribb másodikként használt nyelv, ez az Európai Unió hivatalos munkanyelve is. Gyakori használatának köszönhetően számos fordítóirodában alkalmaznak magas szintű angol nyelvet beszélő fordítókat, továbbá egyre több a fordítást segítő gép és számítógépes, valamint online program.
Az angolról magyarra történő fordítást alapvető nehézségeit az okozza, hogy az angolban számos két- vagy többértelmű szó létezik. A címek, illetőleg alcímek korábban nagyban segítették a fordítói munkát, hiszen egyrészt tájékoztatást adtak arról, hogy a szöveg micsoda és miről fog szólni. Manapság azonban a címadási konvencióknak köszönhetően egyre nehezebb megállapítani a valódi szándékot, a címet követő folyószöveg mibenlétét.
A fentiek fényében egy-egy közleménynek számos jelentése lehet, a többértelműség pedig jelentősen nehezíti a fordítói munkát. Emellett, miután napjainkban szinte már elvárás a kreatív címadás a legegyszerűbb szövegek esetében, az sem ritka, hogy az angol nyelvű szöveg címe szándékosan, tudatosan többértelmű, és minden értelmezése fontos és informatív a folyószövegre nézve. Egy fordító program nem tud kreatív lenni, nem tud mérlegelni, míg egy anyanyelvi szintű fordító igen!
A legtöbb esetben tehát kevés a szótár használata vagy a nagymértékű lexikális tudás. Angolról magyarra fordítás esetén ennél jelentősen fontosabb a szavak kontextusban történő értelmezése, adott esetben a szótári jelentés kitágítása.
Cégünk rendelkezésére áll, amennyiben Önnek az alábbi témákban van szüksége fordításra
angol-magyar általános fordítás angol-magyar műszaki fordítás angol-magyar autóipari fordítás angol-magyar mezőgazdasági fordítás angol-magyar jogi fordítás angol-magyar közigazgatási fordítás angol-magyar politikai fordítás angol-magyar gazdasági fordítás angol-magyar környezetvédelmi fordítás angol-magyar ipari fordítás angol-magyar számítástechnikai fordítás angol-magyar építőipari fordítás | angol-magyar idegenforgalmi fordítás angol-magyar kereskedelmi fordítás angol-magyar pénzügyi fordítás angol-magyar IT telekommunikáció fordítás angol-magyar EU szaknyelv fordítás angol-magyar egészségügyi fordítás angol-magyar orvosi fordítás angol-magyar gyógyszeripari fordítás angol-magyar szoftver fordítás, honosítás angol-magyar multimédia fordítás angol-magyar weboldal fordítás |
Ha vannak olyan speciális szavak, kifejezések, melyeket egy adott módon használnak az Ön cégénél és így a fordításban is ezt a verziót szeretné viszontlátni, kérjük a fordítás megrendelésekor küldje el nekünk, hogy a fordító beépíthesse azt a szövegbe.
Az angol nyelv a messze kiterjedő indoeurópai nyelvcsalád germán ágába tartozik. Beszélőinek a száma jelenleg a legnagyobb, mivel a legelterjedtebb világnyelv. Az anyanyelvként beszélő emberek száma közel 400 millióra tehető, míg az angolul tudók megközelítőleg 650 millió. Államnyelve Nagy-Britanniának, az Egyesült Államoknak, Kanadának, Új-Zélandnak és Ausztráliának, továbbá az Európai Uniónak is az egyik hivatalos nyelve. Ezen kívül az élet számos területén előnyben részesítik, úgymint a számítástechnika, a tudomány, a kereskedelem és az üzleti élet.
Az angol nyelv évszázadok alatt nyerte el a ma beszélt formáját. A mai Anglia területére betelepülő germán törzsektől, az angoloktól, szászoktól és jütöktől származik. Ezek a törzsek az 5.-7. században érkeztek ezekre a területekre és kiszorították a helyi lakosságot a Skócia, Wales és Ír-szigetekre. A történelem során angol irányítás alá kerültek ezek a területek is, és napjainkra már-már kihalt az itt honos kelta nyelv.
Az angol nyelv kialakulásának folyamatát három szakaszra bonthatjuk:
Kezdetben a germán törzsek mind az óangol vagy más néven angolszász nyelvet beszélték. A nyelvben először a 7.-10. században történt változás, amelyet a vikingek megtelepedése váltott ki. Ekkor ugyanis Anglia jelentős része került Dán irányítás alá, így a dán nyelvi sajátosságok mély nyomot hagytak az angol nyelvben. A kezdeti angol nyelv ragozható volt, de mivel a Dánok nem használtak ragokat, és elhagyva azokat a Dánok számára is érthetővé vált az angol nyelv, így idővel az angolból is kikopott.
A középangol idején egy újabb idegen uralom hatásai hagytak nyomot a normannok révén. 1066-ban hódították meg Anglia területeit. A mai Franciaország északi részéről származtak, így a több száz éves uralmuk alatt erős ófrancia és latin ráhatás érvényesült az angol nyelvre. Bár francia volt a hivatalos nyelv, a közemberek továbbra is használták az angolt. Ez a magyarázata annak is, hogy miért nevezik a húsokat másként nyersen, mint sütve. Hiszen ebben az időben az angolok nevelték fel az állatokat és saját nyelvükön nevezték őket, majd később mikor ételként feltálalták már francia néven kínálták a normann uraknak.
A francia nyelv angliai hatalmát végül az 1348-as nagy pestisjárvány döntötte meg. A kór többnyire a városokban pusztított, ahol a vezetőrétegbe tartózó normannok is éltek, végezve a lakosság harmadával. Így végül nem volt elég francia az állami hivatalok és pedagógusi állások betöltésére, és angolul beszélő emberek kerültek ezekre a tisztségekre. Ennek hatására az 1500-as évekre már egyáltalán nem használták a franciát és ismét az angol nyelv volt az általánosan elfogadott. Ám ez idő alatt jelentősen megváltozott és kibővült latin eredetű szavakkal a francia hatásnak köszönhetően.
A modern angol idején kezdetben korai modern angolról beszélhetünk, amely már nagyban hasonlít a ma használt angol nyelvhez. A 16. században lezajlott a helyesírás egységesítése. Ebben az időben még használták a magázó formát, azonban az évek során történt nyelvi fejlődés alatt mára eltűnt.
A gyarmatosítás ideje alatt a Brit Birodalom által gyarmatosított területeken is a birodalomban használt angol nyelv lett a közvetítőnyelv. Több területen a gyarmatosítás befejezése után is az angolt vették át a közhasználatba. Ennek köszönhetően jelentős mértékben elterjedhetett az angol nyelv Észak-Amerikában, Indiában, Ausztráliában és Afrikában. A világnyelvé váláshoz nagyban hozzájárult az Egyesült Államok nagyhatalommá válása is a 20. században.
Érdekesség az angol nyelv történetével kapcsolatban, hogy létezik olyan elmélet, amely szerint az angol kreol nyelv, vagyis olyan, amely két vagy több nyelv keveredéséből jött létre, miközben a nyelvtani szerkezet leegyszerűsödött. Ez az elmélet 1977-ben született Charles-James N. Bailey és Karl Maroldt révén.
Az elmélet alapja, hogy valóban két nyelv keveredéséből, az angolszász és ófrancia keveredéséből jött létre, és nyelvtana folyamatosan leegyszerűsödött. Így például eltűntek a nemek, visszafejlődött a névszó- és igeragozás, és a nyelvtani esetek is csak a névmások egyes alakjában fedezhető fel. Mindemellett az angolban megtalálható francia jövevényszavakra és a kevert morfológiai összetételekre épül.
Azonban ezen érvek szerint számos más nyelvet is kreolnak nevezhetnénk, így a nyelvészek többsége elutasítja ezt az elméletet. Másik érv az elmélettel szemben, hogy a jelentős egyszerűsödése mellett, még így is sok rendhagyó elemet hordoz.
Az angol nyelvnek több változata létezik, melyek közül a legjelentősebbek a brit (British English), az amerikai (American English), és az ausztráliai. A brit angol Nagy-Britanniában használatos, az amerikai angol pedig az USA-ban alakult ki, és egyre elterjedtebb. A két angol változat közötti különbség a kiejtésben és a szókincsben megfigyelhető, továbbá különbségek mutatkoznak egyes szavak helyesírásában is. A kiejtést tekintve a brit nyíltabb, míg az amerikai angol zártabb ejtésű. Ezek az eltérések azonban nem jelentik azt, hogy a britek és az amerikaiak ne értenék meg egymást.
Ezen kívül létezik egy afrikanizált, lényegesen leegyszerűsített angol nyelvi változat is, amely a Pidgin English (pidzsin-angol) nevet viseli, és a Karibi-tenger területén használják. Létezik továbbá egy mesterségesen megalkotott, 850 szóra csökkentet változat is, az úgynevezett Basic English, amelyet C.K. Odgen, angol nyelvész alkotott meg.
Az angol úgynevezett izoláló nyelv, ami azt jelenti, hogy a szavak sorrendje határozza meg a jelentősebb nyelvtani funkciókat. Ugyanakkor azonban megtalálhatók benne a flexió és az agglutináló nyelvek vonásai is.
Szókincse legfőképpen az ógermán és latin nyelvekből vett át szavakat. Így sok fogalom kifejezésére létezik germán és latin eredetű szó is. Ezekben az esetekben a germán változat használata a jellemző. Ezeken a nyelveken kívül azonban több más nyelvből is vettek át szavakat. Mivel a történelem során különböző európai nyelvek jelentős hatást gyakoroltak az angol nyelvre, a modern angolnak hatalmas a szókincse. Az Oxford English Dictionary több mint 250.000 különböző szót tartalmaz.
Napjainkban az angol nyelv nem rendelkezik esetekkel, az esetragok eltűntek. Különleges nyelvtani elemként jelenik meg az –s rag, amely jelölhet egyrészt többes számot (table – tables), másrészt birtokos esetet (table’s – az asztalnak a…), valamint az igék E/3 alakjának végződése is lehet: see – sees).
Ami a helyesírást illeti, a legfontosabb, hogy legtöbbször jelentős eltérés van az írott alak és a kiejtés között. Ez gyakran még az anyanyelvűek számára is gondot okoz, nem beszélve azokról, akik az angolt, mint idegen nyelvet tanulják. A közneveket kis betűvel írjuk, csakúgy, mint a magyarban, a nagybetűk használata megfelel a latin mintának. Nagybetűvel írjuk például a nemzetiségek nevét (English, Hungarian), a hónapok és napok nevét (January, Monday), az iskolai tantárgyak nevét (Mathematics, History), a címben előforduló szavakat (kivéve a névelőket, elöljárókat és a kötőszavakat) valamint a tulajdonneveket. A személyes névmások közül nagybetűvel kell írni az egyes szám első személyű névmást (én – I).
Jellemző, hogy az összetett szavak száma meglehetősen kevés, csupán néhány kivétel van (például raincoat). A többes szám jele az angolban a szóvéghez kapcsolt -s betű, de vannak kivételek is, melyek egyrészt régi alapszavak (man → men, woman → women), másrészt jövevényszavak (bureau → bureaux v. bureaus, appendix → appendices v. appendixes). Az angolban sok a latin eredetű jövevényszó, melyek esetében a többes szám jele az -a (medium → media, datum → data).
A melléknevek és határozószók tekintetében a magyarhoz hasonlóan megkülönböztet „hogyan?” és „milyen?” kérdésre felelő szavakat. Természetesen itt is vannak azonban kivételek, például a fast (gyors, gyorsan) szó, amelynek nincs külön melléknévi és határozószói alakja, valamint oda kell figyelni a hard szó használatára, melynek jelentése „kemény” és „keményen”, viszont létezik a hardly szó is, ennek azonban nincs köze ehhez a melléknévhez, hiszen jelentése „alig”.
Az angol nyelvben a szófajok legproblematikusabb csoportját az igék alkotják. Az angol igéknek két csoportját különíthetjük el: vannak szabályos és rendhagyó igék. A rendhagyó igéknek három alakja van, melyeket külön meg kell tanulni. Jellemző, hogy az angolt tanulók számára ez némi nehézséget szokott okozni, viszont nagyon fontos őket pontosan elsajátítani, hiszen ez a három alak lesz az igeidők helyes használatának az alapja. Az angolban ugyanis tizenkét igeidő különíthető el, a jelen, múlt és jövő időn belül is négy-négy típust kell megkülönböztetnünk.
Napjainkban szinte nincs is olyan szakterület, ahol ne találkoznánk az angol nyelvvel, sőt bizonyos esetekben az előírt nemzetközi nyelv is, így például a hírközlés, tudomány, informatika, üzleti élet, repülés, szórakoztatás, rádió és diplomácia területén.
Gyakran előfordul, hogy valaki hétköznapi, társalgási szintű nyelvtudással próbál szövegeket lefordítani, ez azonban az esetek többségében nem, vagy nem a megfelelő színvonalon fog sikerülni. Az angol nyelv professzionális fordítása nagy kihívás, melynek során rengeteg tényezőt kell figyelembe venni. Ilyen például a fentebb már említett tizenkét igeidő, a magyartól eltérő szórend, vagy a rengeteg többjelentésű szó, melyek esetében igen nehéz, és csak a szövegösszefüggés alapján lehet eldönteni, hogy az adott szót hogyan fordítsuk. A tárgyi tudáson kívül az angol fordításhoz bizonyos kreativitásra is szükség van, hiszen a nyelvtani sajátosságokon túl az angol és a magyar gondolkodásmód is meglehetősen különböző, a szövegeket nem ültethetjük át egy az egyben a másik nyelvre. Előfordul az is, hogy egy szót, vagy szövegrészt csak körülírással tudunk úgy lefordítani, hogy az tükrözze a másik nyelven íródott szöveg mondanivalóját. Jellemző, hogy az angolok több szóval fejezik ki gondolataikat, ezért az angol nyelvű dokumentumok általában hosszabbak, mint a magyar nyelvűek, így elmondhatjuk, hogy az angol fordítók dolga egyáltalán nem könnyű.
További nyelvek, amelyekre leggyakrabban fordítást kérnek: